A három próbanapot úgy osztotta fel a rendező, hogy a hat részből mindig kettőt vettünk át egy nap. Nagyon izgalmas volt rögtön az első nap, mivel szembesültünk, milyen szerepet bíznak ránk. Én farizeus lettem. Talán érdekes, de örültem neki:) Ez egy igen karakteres szerep, amit jól elő tudok adni, sokan nem ismerték még ezt a "dühbe jövök és kiabálok" oldalamat és csak a próbán vagy az előadáson vált világossá számukra, hogy ilyen is tudok lenni :)) Ugyanakkor már a próbák alatt kiderült számomra, hogy ez nem is olyan hálás szerep, mint például tanítványnak lenni. Végig szembeszegülni Jézussal, kísérteni, pocskondiázni, leköpni, rugdosni őt, rettentő energiába került. (Azért mindig sikerült kilépnem ebből a szerepből, nem maradtam benne:)) Este hulla fáradtan estem ágyba, tényleg kiszívja az ember energiáját a gonoszkodás. Egyik este Krisztiánnal a következő beszélgetésünk volt:
- Na és milyen volt? Mesélj!
- Jó volt, élveztem.
- Na jó, de mi történt, hogy volt?
- (itt meséltem egy kicsit)
- Nagyon fáradt vagy, ugye?
- Igen. Honnan tudod?
- Látom, nincs kedved kommunikálni:)
Hát nem volt sok erőm esténként, tény és való. Viszont olyan áldásos volt az egész. A légkör, a sok-sok (szinte szüntelen) imádkozás, ezzel feküdni és kelni, ahogy Isten igéje formálta a gondolatainkat, ahogy foglalkoztattak bennünket Jézus mondatai...Hát ezt a néhány napot nem cserélném el semmire. Az első zsoltár jutott eszembe a Bibliából:
"Boldog ember az, aki...az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz" És valóban igaz ez az ígéret, mert az előadások nagyon jól sikerültek, az embereket mélyen megérintette az evangélium! És minket is, akik szerepeltünk a darabban. Ennyiszer végighallgatni az evangélium üzenetét, Jézus beszédeit, megvilágosodni egy-egy résznél...Nagy áldás!
Az meg, hogy a gyülin belül egymást még jobban megismertük, újabb áldást jelent! Már a próbák alatt tudatosult bennem, hogy minden szereplőben van valami nagyon egyedi! Isten olyan sokszínűvé teremtett minket, és ez a darab mindenkiből kihozott valami újat, valami rejtett értéket, valami kincset, és ezért mondom, hogy ez egy igen jó csapatépítő tréning!
Rengeteg élmény ért, az a rengeteg izgalom, ami körülvett minket, amit sokszor csak az imádsággal vagy egy-egy ige felidézésével sikerült elűzni, még valahol bennem van, hiszen nagyon nagy dolgot cselekedett általunk az Úr! :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése