na

Hát milyen ritkán írok a blogomba! A nyári élmények óta alig erőltettem meg magam...
Azért azt nem mondanám, hogy olyan sok új impulzus ért, amit feltétlenül meg kellett volna osztanom, de legalább néhány gondolatot vagy történést leírhattam volna...


Na, most, hogy túl vagyok a saját korholásomon, kicsit írok a hétköznapokról.

Elkezdtem olvasni a Bibliát, az események sorrendjében, és nagyon élvezem! Mindig is vágyam volt, hogy elolvassam a Bibliát (nem is egyszer:)), hogy végre tisztábban (és szó szerint is tisztábban) lássak. Annyi mindenre rádöbben ilyenkor az ember, és tényleg úgy van, hogy ha az Úr dolgaival foglalkozom a nap valamelyik szakában, akkor utána azokon elmélkedem. Ezért is kedves igeversem (talán a legkedvesebb) az első zsoltár. Gyönyörű ígéret! :)
Egyébként ezenkívül egy másik olvasmánnyal kapcsolatos kihívás az Ulysses. Többször elkezdtem már, de sosem haladtam vele, pedig azt is szeretném elolvasni, hogy egyáltalán elmondhassam: "ó, persze, elolvastam...". Tanárként külön öröm lenne újságolni :D

Apropó, tanárság. Nagyon várom már, hogy következő félévben elkezdjük a csoportos tanítási gyakorlatot, mert már nagyon szeretnék dolgozni.

Az ember azt hinné, hogy a temérdek szabadidő jó. De azért nem egészen így van. Az ember ellustul, kicsit magányosodik is, és nem biztos, hogy jól használja ki a szabadidejét. Az én szabadidőm, amit itthon használhatok ki, azt a házimunkára, olvasásra, internetezésre használom, ÉS gitározásra. Rájöttem, hogy remek hobbit választottam magamnak. Nagyon élvezem, látom a fejlődést, de még van hova továbbfejlődni....:) Decemberben majd úgyis megy a gyülink családokat látogatni, és tavaly is olyan jó lett volna, ha az énekléshez van valamilyen hangszer, de nem volt. Úgyhogy remélem idén ki tudom használni a gitár adta lehetőségeket. Most kedvet is kaptam a gyakorláshoz, úgyhogy megyek...:)))