Amikor Isten másokat áld

"...Isten a gyermekeivé fogadott minket. Az istenfiúságra egyikőnk sem érdemes, így hát szükségtelen összehasonlítgatnunk áldásainkat Isten többi gyermekének áldásaival. A féltékenység az önközpontúság legrosszabb megnyilvánulása. Megfoszt minket az örvendezéstől és megfojtja bennünk a megelégedést. Megkeményíti a szívet és elfojtja a hálaadást. A féltékenység azt hiszi, hogy Isten erőforrásai igen korlátozottak, és ha másokat megáld, akkor nekünk már nem jut.
Saulnak annyira rögeszméjévé vált a Dávid iránti féltékenység, hogy elhanyagolta a fontos dolgokat, fájdalmat és szenvedést hozva népére. Féltékenysége miatt tönkrement a családja.
Ügyelj a szívedre! Ha észreveszed, hogy nem tudsz örülni mások sikerének, vigyázz! Ne engedd, hogy féltékenység szennyezze be a szívedet! Térj meg belőle, mielőtt meglopná tőled mindazt az örömet és megelégedést, amelyet Isten neked óhajt adni! Ha kísértésbe esel, hogy a magad életének sikerét összehasonlítsd másokéval, kérd Istent, juttassa eszedbe, hogy ő már mennyiszer megáldott téged - érdemtelenül."

H. Blackaby - R. Blackaby: Isten megtapasztalása napról-napra