Az alábbiakat tegnap este olvastam Szerb Antaltól:
"De veszedelme is van az iskolai irodalomtanításnak: hogy irodalmunk mindvégig megmarad csak iskolai emléknek, nem válik a felnőtt ember életének eleven részévé. A legtöbbünk diákkorában olvasta utoljára több-kevesebb lelkesedéssel Vörösmartyt és Arany Jánost, és azóta tiszteletteljes nemtörődéssel gondol rá, akár Tacitus szövevényes mondataira vagy a Püthagorasz-tételre. A magyar klasszikusok elválaszthatatlanul összekapcsolódtak a tudatban az iskola, a tankönyvek álmos és nyomasztó emlékével, és minél távolabb kerülünk a tankönyvektől, annál távolabb kerülünk a magyar klasszikusoktól is."
Érdekes, hogy ez már az előző század 30-as éveiben is probléma volt...:) Egyébként szeretem ezt a fennkölt stílust. Például az, hogy "azóta tiszteletteljes nemtörődéssel gondol rá", kifejezetten megmosolyogtató rész :)
Forrás: Szerb Antal: Magyar irodalom történet, Magvető Kiadó
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Passau(f) 😃, 3. nap
Mivel közel van Németország, azt gondoltuk, átugrunk Passauba. Ne csak az autópálya ugorjon be a város nevéről 😃 Reggel Juditnál reggeliztü...
-
A tegnap délutáni pihenő után elmentünk egy közeli kilátóhoz, úgyhogy kaptam a németektől és a csehektől is üzenetet, hogy bizony roamingol... -
Mivel közel van Németország, azt gondoltuk, átugrunk Passauba. Ne csak az autópálya ugorjon be a város nevéről 😃 Reggel Juditnál reggeliztü... -
Most, hogy androidos telefonom van, "webkettesebb" lettem, mint valaha. A web 2.0 nem más, mint azon internetes oldalak gyűjtőneve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése