Tegnap tolatáskor nem figyeltem eléggé, és sikerült nagyon-nagyon közel, párhuzamosan megállnom egy másik autóhoz. Először Elkezdtem hálálkodni Istennek, mert tényleg egy hatalmas csodának éltem meg, hogy megmentett egy hatalmas kártól. Elindultam, továbbmentem, de nem hagyott nyugodni a lelkiismeretem. Vissza kellett menjek, hogy kiszálljak az autóból, és megnézzem, mi történt a másik autóval. Végül találtam is rajta olyan karcokat, amik miatt úgy voltam, szólnom kellene az illetőnek. Cetlizni nem akartam, és mivel egy belső parkolóban történt az eset, ezért megpróbáltam megkeresni a tulajt. Személyesen valahogy mégiscsak...
Meg is találtam, és imádkoztam magamban jóindulatért - irányából felém.
Kijött velem, átnézte az autó oldalát, és mondta, hogy engedjem el....
Hát nem tudtam hová lenni az örömtől! Ez is akkora kegyelem volt! Nagyon sok pénzt elkérhetett volna, és mégsem tette meg. Majdnem el is sírtam magam. Imádkoztam utána, hogy Isten adjon neki nagy és hatalmas áldásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése