Talán a közepétől.
Ma voltam ügyintézni az egyetemen, a könyvtárakat is megjártam, ahol egyébként jól megjártam, mert:
1. nem vittem magammal semmi támpontot, milyen könyvet kell kivennem, és csak ilyen jelentéktelen információk jutottak eszembe, mint hogy valamilyen Gábor írta azt a könyvet, ami nekem kell...
2. ami értékes információt megszereztem, hamar értéktelenné vált, mert nem volt meg a könyvtárban:( Mindenkinek most kellett kikölcsönöznie a Narratívák 5-öt, amiből jövő héten referálok...
Az egyetemre dupla okom volt elmenni. A könyvtáron kívül az ösztöndíjamról kérdezősködtem, mert más csoporttársakkal ellentétben, nekem "elfelejtették" kiírni az összeget. (Erre mindenképp emlékeztetni akartam őket:D) Kiderült, hogy az államilagra átvett tanulók esetén (amilyen én is vagyok) vita alakult ki a juttatások terén, ezért a késés. Az előbb megnéztem a Neptunt, és csak annyit mondok, hogy Isten nagyon jó hozzám:)
Na, még visszatérve a megyei könyvtárra.
"A kérdés jelentéktelen,
a kiváncsiság nem,
konkrét vágyam nincsen,
csak ismerni az érdekeset.
Valami hang, mit szemlélek,
valami más,
valami ismeretlen."
Írta: V. T.
Címet még mindig nem adtam neki, pedig megígértem. Ezt egy férfi adta a kezembe, merthogy szeret ismerkedni ismeretlenekkel. Bemutatkozott, bemutatkoztam (döglött hal- kézfogás), majd T. elkezdett mesélni az életéről. Mi érdekli, honnan jött, kit ismert meg legutoljára, kérdezősködött rólam is, érdekelte, mit tanulok, itt lakok-e (annyit beszélt, hogy azt hittem, még a saját kérdéseit is megválaszolja helyettem), stb. (mint versében leírta, a kíváncsiság nem jelentéktelen, csak a kérdések azok:)). Nem akarja rabolni az időmet - mondta egy negyedóra múlva-, mégis ezt tette:)) Na jó, ha nagyon akarok, felkelek onnan, de kíváncsi voltam, mire akar kilyukadni (aztán erre mostanáig nem jöttem rá). Gondoltam, ha majd -feltehetőleg 5 perc múlva- levegőt vesz, megemlítem Istent, Róla beszélgettem volna szívesen. Csak feldobom a labdát, megismerem a nézetét. Kiderült, hogy Istenről is tud beszélni 10 perceket. Úgyhogy amikor másodszor sem akarta rabolni az időmet, akkor elköszöntem , aztán mentem a dolgomra.
Mély benyomás volt...Ismeretleneket szólít le, verset ír nekik, nem személyeset, de mindenkinek személy szerint, beszélgetni akar, de csak beszél, magára vonja a tekintetet, de a semmiről diskurálunk...Mégis érdemesnek tartottam arra, hogy leírjam a blogomba.
Jó volt újra "meghallgatni" a storyt. Legalább olyn jól szórakoztam rajta, mint elöször!!!!:)
VálaszTörlés