Marina Masso

Drága, drága Marina...Magamban csak úgy hívtam: tiszta egyéniség. Pontosan az ő (vidám és pozitív) egyénisége miatt nem akarok szomorúsággal megemlékezni róla. Nem tudom, hogy fog menni, mert potyognak a könnyeim, nem biztos, hogy látni fogom a szomorú részeket:P Már többször belegondoltam, mivel vígasztalna engem, ha tudná, hogy milyen szomorú vagyok. Aztán szerintem mindegy lenne, mit írna, úgyis tudná, hogyan könnyíthetne rajtam:) A múltkor, mikor szomorú voltam, ezt írta: "Mili draga. Hogyne lennek melletted egy ilyen esetben." Tényleg mellettem volt!


Megkísérlem leírni, miért is játszott olyan nagyon fontos szerepet az életemben. (Most azt érzem, ezt nem lehet igazán kifejezni, érzékeltetni.) Megragadott benne, hogy elfogadott engem úgy, ahogy voltam. Nem kért soha többet, mint amennyi én magam voltam. Levelezéseinkben lehettem önmagam, írhattam a hüleségeimről, ő annak is olyan nagyon tudott örülni (hát létezik ilyen barátnő??:D). A nagy kilométertávolságok miatt ritkán beszélgettünk, leginkább e-maileket váltottunk, évente egyszer többet egymás után. És nekünk ennyi is elég volt, hogy tudjuk, a másik rendben van és mindent pillanatok alatt megérettünk egymás félszavából is. Erre érzékünk volt. Úgy örülök, hogy tudhattam róla, hogy most írhatok róla, mert ez azt jelenti, hogy gazdag vagyok. A Marinával vagyok gazdagabb. Sosem fogom elfelejteni. És mindig példa lesz előttem a dolgokhoz való hozzáállásban, a vidámságban, a bátorításban, a kedvességben, a humorosságban, még a gyerekvigyázásban is!! Ő családoknál lakott eleinte Amerikában, gyerekeket felügyelt. És én el tudom képzelni, hogy élvezhették Marina közelségét a gyerekek. Boldog volt a házasságában, szerette a családját és nagyon értékelte a barátait, sok energiát fektetett belém is, pedig szemtől-szembe olyan ritkán találkoztunk. Egy csúcsszuper jófej barátnő volt! Nagyon szerettem, és örülök nagyon, hogy ez a legutolsó levélváltásunkban ki is lett mondva. Hiányzol Marina!

Viteezem is megemlékezett blogjában Marináról, aki szeretné, még elolvashatja azt is. Mindenesetre néhány sorát ki kell emeljem, mert igaznak hiszem:

"Nem tudom, hogy Istennek miért van nagyobb szüksége rá, mint nekünk, de magához szólította. Biztosan nagyon szomorú mostanában az Úr, ezért volt szüksége egy vidám szívre... Addig is, ha a mennyből nevetés hangzik, tudjuk, hogy Te nevettetted meg Istent Marina..."

Egyik kedvenc filmjének kedvenc zenéjét is mellékelem.

http://www.youtube.com/watch?v=V8rZWw9HE7o

én voltam