sprint és spuri, egymás után

Ma is voltam dolgozni, a négy éves Pannára vigyáztam reggel fél nyolctól ötig.
Na de ma hogy jártam hazafele! 16:59-re kint kellett lennem a buszmegállóban Toronyban, hogy ne kelljen még egy fél órát várnom a szombathelyi buszra. Aztán a kislány anyukája csak 16:54-re ért haza, úgyhogy egy tíz perces utat öt perc alatt tettem meg, akkorát sprinteltem. Fúú, 17:00-ra értem ki a buszmegállóba. Szép nagyokat lihegve ülök le a padra, mikor látom, hogy a szemben levő buszmegállóban vannak emberek, az enyémben meg senki. Aztán látom, hogy az ő buszuk éppen most jön. Aztán kaptam észbe, hogy nem jó buszmegállóban ülök. Na, spuri át a másik buszmegállóba! Még nagyobbakat lihegve kértem egy jegyet szombathelyig, aztán a Nicolas Cage kinézetű buszsofőr adott is egyet. Ez a Torony már nem először vág át az összefüggéstelen elhelyezkedésű utcáival és buszmegállóival :P Hú, többet ne kelljen futnom, nagyon nem vagyok edzésben. Egyébként is olyan fáradt voltam, míg Pancsi mesét nézett, én takarékos üzemmódba váltottam és csukott szemmel néztem a mesét. Amúgy egy tök ari lánykáról van szó, már tudatában van a "nem akarom" és a "most akarom" kifejezéseknek is, szóval van vele munka, de azt hiszem, megbirkózom a feladattal:) Azért az a 9 óra rengeteg időt jelent, ma nem szabad éjfélkor lefeküdnöm, valami előbbi időpontot kell válasszak. A koránkelés sosem volt az erősségem, na meg az egész nap talpon levés:)


én voltam